Gondoltad volna, hogy van helyes és helytelen légzés? Pedig mennyire természetes és velünk született dologról beszélünk, mégis sokan helytelenül lélegeznek. Hogy is van ez?
Társadalmunk egyik nagy problémája, hogy sokat ülünk és keveset mozgunk és a mai modern ember felgyorsult szokásai a légzésre is kihatnak, ami összefüggésben áll a tartással és a gerincproblémákkal és/vagy tartáshibákkal. Emellett sajnos a szorongás, a stressz és a megfelelni akarás az életünk része lett, melyek jelei lehetnek például a köröm-, ceruzavégrágás, rágózás, ajakharapás. Már lehet meg sem lepődsz szerintem, de ezek is befolyásolják a légzést. Hogyan? A napi több ezer, nem természetes rossz szokás és rossz beidegződés arra készteti az arcizmait, hogy alkalmazkodjanak ehhez az új és szokatlan mozgáshoz, mely aztán figyelem hiányában állandósul és rosszul rögzül. Szépen lassan az évek alatt látható nyomai lesznek és átrendezi nem csak az arcizmainak egyensúlyát, de ezáltal a légzésünket és a tartásunkat is. Ha naponta több ezerszer helytelenül nyelünk és ehhez még a szájon át is vesszük a levegőt, az garantáltan halmozott problémához fog vezetni az egész testet érintve. Például ha szájon keresztül lélegzünk, sokkal több levegőt veszünk fel, mint amire szükségünk van, ez vezet a hiperventillációhoz. Ezzel szemben, ha orron át lélegzünk, sokkal kontrolláltabb és nyugodtabb lesz a légzésünk.
A helyes légzéstechnika hozzájárul a törzs izmainak aktiváláshoz, stabilizálásához, valamint különböző élettani funkciók javulásához. A sok közül csak, hogy egyet említsek befolyásolja a máj keringését. A mélylégzés során szén-dioxid és oxigén csere helyesen a tüdőben, a léghólyagocskákban történik. Ez az oxigén dús vér az aortán keresztül eljut a szervekhez és az izmokhoz, így biztosítva az oxigént az egész szervezet számára. Ennek hatására a vérnyomás is folyamatosan változik és ahogy a nyomás csökken (kilégzésnél), a máj úgy telítődik vérrel. Ez a keringési folyamat gyakorol rendkívül jó hatást a hasi szervekre (gyomor, lép, vékony-, vastagbelek), mert szoros kapcsolatban állnak a májjal. Mindezeken túl, egy mély és hosszú légvétellel gyorsítjuk a nyirokrendszerünk tisztító folyamatait és akár 10x annyi levegőhöz juthatunk, mint felületes légzéssel, ami kihatással lesz az agyunk aktivitására is, hiszen a felvett oxigén 80%-t használja fel. Valamint a test salakanyagainak eltávolításáért 10%-ban az emésztőrendszer, 20%-ban a bőr és 70%-ban a kilégzés felelős.
Légzésünk szoros kapcsolatban áll lelkiállapotunkkal!
Naponta ~13.000 liter levegőt cserélünk a tüdőnkben. Ez nem kevés és helyesen orron át javasolt történnie, majd lassú és nyugodt, ritmusos hasi légzés folytatása ajánlott. Ha felszínesen és helytelenül lélegzünk, azt is helyre lehet állítani sok gyakorlással. Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy jó mélyen a tüdőnkbe szívjuk a levegőt orron keresztül (nem pedig alhasba, figyelj, hogy a hasad lapos maradjon!), telítjük teljes kapacitásáig, ezután amilyen lassan csak lehet préseléssel kifújjuk tudatosan a levegőt (szájon/orron át). A kilégzéskor aktiváljuk a tartó izmainkat, ami stabilizálja a gerincoszlopunkat a gyakorlatok végzésénél. Vizuális embereknek és olyanoknak, akik elakadtak itt a sorok között, ajánlom, hogy tegyék a bordakosarukra a kezüket, és figyeljék meg, hogy belégzéskor az ujjaknak távolodnia kell egymástól, míg kilégzéskor közelednie. Olyan, mintha egy lufi fújódna fel és engedne le a mellkasban.
Azon túl, hogy a szaglószervrendszer fáradékony és egy bizonyos idő után az adott szagot nem érzi, sokkal több feladata van ennél:
-a belélegzett levegő előmelegítése, párásítása, tisztítása
-hangok képzése
-koponya súlyának csökkentése
Számos technika segít a helyes légzés elsajátításában, de gyakorolni kell ezt is, mint mindent, hiszen rengeteg történés befolyásolja és „deformálja” légzésünket (is).
És egy kicsit visszakanyarodnék a bevezető „Társadalmunk egyik nagy problémája, hogy sokat ülünk….” mondatához. Mi történik ilyenkor és hogyan függ össze a légzésünkkel?
Ülés során ízületeink helyzete hajlított állapotban van, például a csípőízületünk hajlított állapota miatt a combcsontunk közelebb van a hasüregünkhöz, valamint a görnyedt testhelyzet tovább csökkenti a hasüreg szerveinek mozgástartományát. Ami sejthetjük, hogy nem jó, ha az alábbi légzési pontokat tudjuk:
-belégzéskor a légzőizmok összehúzódnak, ennek következtében a bordák megemelkednek, a rekeszizom összehúzódik, a mellhártya lemezei eltolódnak egymástól, a mellüregi szívóhatás növekszik és a légköri levegő beáramlik a tüdőbe;
-kilégzéskor a bordák süllyednek, a rekeszizmok ellazulnak, a mellhártya lemezek közelednek egymáshoz, a mellüregi szívóhatás csökken, a tüdő saját rugalmassága következtében összehúzódik, a levegőt kipréseli magából;
Ehhez elegendő mozgástérre van szükség. Ha szerveink nem tudnak megfelelően csúszni, emelkedni, mozogni, akkor bizony mozgásszervi problémák jelentkezhetnek, úgy, hogy a mozgás szervrendszerétől vesznek el, majd lassan elkezd romlani a funkciójuk is. Amikor ülünk a hasüreg nem tud megfelelően tágulni, így az immobilitás miatt összetapadások alakulnak ki a hasüregben, például a kismedencében, ami okoz csípő-, deréktáji panaszokat.
Ez nem túl kellemes. És van még tovább is. Lassul az emésztés, sűrűn jelentkezik puffadás, kialakulnak bélrendszeri problémák, ami pedig immunrendszer gyengüléshez vezethet, hiszen a bélrendszer az immunrendszer központja. A szerotonin nevű hormonunk javarészt a vékonybélben termelődik, ami kihatással van a jóllétünkre. Mondanom sem kell, hogy a mozgás pedig mobilizálja a vékonybelet. Kör bezárult! (:
Ez csak néhány dolog, ami rávezethet arra, hogy megint minden mindennel összefügg.
Maradj közel a természethez, friss levegőhöz és a napfényhez, sportolj, érezd jól magad!
Csatlakozz táborainkba, hogy megkapd a kezdő motivációt,
tudást és segítséget az egészséges életmód felé!